Berotált lábtartással járás – mikor kóros, mikor csak fejlődési sajátosság?
A berotált lábtartással járás kisgyermekkorban az egyik leggyakoribb járási sajátosság. A szülők gyakran ijedten figyelik, hogy a gyermek lábfeje befelé fordul járás közben, mintha „bukdácsolna”, vagy a cipő orra mindig befelé kopna. A jó hír, hogy a legtöbb esetben ez a jelenség a növekedés része, és idővel magától rendeződik. Fontos azonban érteni, milyen okok állhatnak a háttérben, és mikor indokolt ortopéd szakorvoshoz fordulni.
Mi okozhat berotált lábtartással járást?
Az úgynevezett befelé forduló járás nem önálló betegség, hanem tünet. Több anatómiai eltérés is állhat a hátterében a láb, a lábszár vagy a comb szintjén:
- Pes adductus (metatarsus adductus) – a láb elülső része befelé hajlik a sarokhoz képest, a talp „C” alakú. Csecsemőknél gyakori, többnyire a méhen belüli tartás következménye. Sokszor önmagától javul, máskor tornával vagy rövid ideig tartó gipszrögzítéssel kezelhető.
- Tibia torsio – leggyakrabban belső (medialis) tibiatorsioról beszélünk, amikor a sípcsont tengelye kissé befelé fordul. Ilyenkor a térd előre néz, de a lábfej befelé mutat.
- Femur antetorsio – a combcsont felső részének fokozott csavarodása. A csípőízület belső rotációja nagy, kifelé viszont alig forgatható, ezért a gyermek természetes módon befelé forduló lábfejjel jár.
A csecsemők nagy femur antetorsióval születnek, amely az évek során fokozatosan csökken. Ennek köszönhető, hogy óvodáskorban a berotált lábtartással járás legtöbbször még teljesen fiziológiás jelenség, és a csonttengelyek növekedéssel történő „kicsavarodásával” fokozatosan javul.
Hogyan vizsgálja az ortopéd a befelé forduló járást?
A fizikális vizsgálat kulcsfontosságú. A szakorvos:
- megfigyeli a járást elölről, hátulról és oldalról,
- ellenőrzi a csípő, a térd és a boka mozgástartományát,
- megméri a combcsont és a sípcsont torsióját,
- megvizsgálja, hogy a lábfejen látható-e pes adductus, illetve az milyen mértékben korrigálható kézzel,
- szükség esetén képalkotó vizsgálatot (röntgen, ritkábban CT vagy MRI) javasol a tengelyek pontosabb megítélésére.
A vizsgálat célja annak eldöntése, hogy a befelé forduló lábtartás a normális fejlődés része-e, vagy valamilyen kóros torsió, esetleg lábdeformitás áll a háttérben.
Mikor tekinthető ártalmatlannak a berotált lábtartással járás?
Gyermekortopédiai tapasztalatok szerint a befelé forduló járás 8–10 éves korig gyakran magától, fokozatosan javul. Általában elegendő a megfigyelés, ha:
- a gyermeknek nincs fájdalma,
- a mozgása szabad, sportolni is tud,
- a jelenség kétoldali és szimmetrikus,
- nem észlelhető neurológiai eltérés vagy egyéb fejlődési rendellenesség.
Ilyenkor a szülők megnyugtatása, az életkornak megfelelő aktív mozgás (futás, mászás, labdajátékok) és szükség esetén játékos gyógytorna bőven elegendő. A járásforma önmagában nem indok arra, hogy a gyermeket „kíméljük” a mozgástól.
Mikor igényel kezelést vagy műtétet a befelé forduló lábtartás?
Ritkábban előfordul, hogy a femur antetorsio vagy a tibia torsio kórosan nagyfokú, és serdülőkorra sem rendeződik. Ha a gyermek sokat botladozik, gyorsan elfárad, panaszai vannak sport közben, vagy a tengelyeltérés esztétikailag nagyon zavaró, akkor célzott gyógytorna, esetleg ortopéd cipő, talpbetét javasolható.
Csak kivételes, súlyos esetben merül fel derotációs osteotomia (csontátvágással járó tengelykorrekció) a combcsonton vagy a sípcsonton. Pes adductus esetén csecsemő- és kisdedkorban gipszrögzítés, nagyobb korban ritkán csontos korrekció jöhet szóba – mindig egyéni mérlegelés alapján.
Fontos kiemelni, hogy a szülők rendszeres kontrollvizsgálatokkal sokat tehetnek a gyermek hosszú távú mozgásszervi egészségéért. A tengelyek alakulásának követése, a gyógytornász által betanított otthoni gyakorlatok és a megfelelő cipőválasztás mind hozzájárulnak ahhoz, hogy a fejlődés a lehető legkedvezőbb irányba terelődjön.
Mit tehet a szülő, ha berotált lábtartással járást észlel?
- Figyelje meg, milyen helyzetben a legkifejezettebb a jelenség (futásnál, fáradáskor, cipőben vagy mezítláb).
- Érdemes feljegyezni,jár-e fájdalommal, botladozással vagy gyakori esésekkel.
- Ha a befelé forduló járás 6–7 éves kor felett is nagyon látványos, vagy a gyermek panaszol valamit, célszerű gyermekortopéd szakorvoshoz fordulni.
Összefoglalás
A berotált lábtartással járás a legtöbb kisgyermeknél ártalmatlan, fejlődési sajátosság, amelyet a pes adductus, a tibia torsio vagy a fokozott femur antetorsio különböző mértékű kombinációja okozhat. A kulcs a gondos szakorvosi vizsgálat: ez dönti el, elegendő-e a megfigyelés és a mozgás támogatása, vagy szükség van aktív kezelésre. A cél minden esetben ugyanaz – hogy a gyermek biztonságosan, fájdalommentesen és magabiztosan mozoghasson.
További hiteles szakmai források – Berotált lábtartással járás (intoeing)
Gyakori kérdések – berotált lábtartással járás
Normális-e a berotált lábtartással járás kisgyermekkorban?
A legtöbb 2–8 éves gyermeknél a berotált lábtartással járás a növekedés természetes velejárója. A csontok torsiója idővel fokozatosan „kicsavarodik”, a járás pedig kezelés nélkül is magától rendeződik.
Milyen okai lehetnek a berotált lábtartással járásnak?
Leggyakrabban három eltérés áll a háttérben:
– pes adductus: a láb elülső része befelé hajlik;
– tibia torsio: a sípcsont befelé csavarodott;
– femur antetorsio / anteversio: fokozottan befelé csavart combcsont.
Ezek külön-külön vagy kombinációban is jelentkezhetnek, és együtt adják a jellegzetes berotált lábtartással járást.
Okozhat-e hosszú távú károsodást a berotált lábtartással járás?
Átlagos esetben nem okoz maradandó károsodást. Ha nincs fájdalom, neurológiai eltérés vagy jelentős funkciózavar, a berotált lábtartással járás többnyire ártalmatlan, és nem vezet korai ízületi kopáshoz. Kóros mértékű torsio vagy társuló betegség esetén viszont fontos a rendszeres szakorvosi követés.
Segítenek-e a speciális cipők, sínek, betétek vagy „kiforgató” eszközök?
A nemzetközi ajánlások szerint a berotált lábtartással járás egyszerű, fejlődési formáinál a speciális cipők, sínek és betétek nem gyorsítják a természetes javulást, ezért rutinszerűen nem javasoltak. A hangsúly a megfigyelésen, a szabad mozgáson és szükség esetén célzott gyógytornán van.
Mikor kell mindenképpen gyermekortopéd szakorvost felkeresni?
Ajánlott szakorvosi vizsgálat, ha a berotált lábtartással járás egyoldali vagy nagyon aszimmetrikus, ha fájdalom, gyakori esés, botladozás vagy fáradékonyság jelentkezik, ha a gyermek 8–10 éves kor fölött is erősen befelé fordított lábfejjel jár, vagy neurológiai tünetek, izomgyengeség, bizonytalan járás is látható.
Összefoglaló
