Csípőízületi diszplázia – amit a szülőknek tudni érdemes
A csípőízületi diszplázia, közismertebb nevén csípőficam, az egyik leggyakoribb fejlődési rendellenesség újszülöttekben és csecsemőkben. Magyarországon minden kisbaba kötelezően részt vesz csípőszűrésen, pontosan azért, hogy ezt a problémát időben felismerjük és kezelni tudjuk. A korai diagnózis kulcsfontosságú, mert minél hamarabb kezdődik a kezelés, annál nagyobb az esély a teljes gyógyulásra és az egészséges mozgásfejlődésre.
Mi a csípőficam?
A csípőízület egy úgynevezett „golyó és vápa” típusú ízület.
- A combcsont gömbölyű feje illeszkedik a medencecsont vápa alakú mélyedésébe (acetabulum).
- Egészséges állapotban a vápa kellően mély, és biztonságosan körülöleli a combfejet.
- Csípődiszplázia esetén a vápa sekélyebb, a combfej nem fekszik elég stabilan benne.
- Csípőficamról akkor beszélünk, ha a combfej teljesen kicsúszik a vápából.
Ez az eltérés lehet egyoldali vagy kétoldali, a súlyosság pedig széles skálán mozoghat az enyhe instabilitástól a teljes ficamig.
Miért alakul ki?
A pontos ok sok esetben nem ismert, de több hajlamosító tényezőt is ismerünk:
- Farfekvéses szülés: a magzat csípője fokozott terhelésnek van kitéve.
- Kevés magzatvíz (oligohydramnion): a baba mozgástere szűk, így a csípő könnyebben sérül.
- Családi halmozódás: genetikai hajlam szerepet játszhat.
- Nem: lányoknál körülbelül négyszer gyakoribb, mint fiúknál.
- Elsőszülöttség: az első gyermekeknél valamivel gyakrabban fordul elő.
Ezek a tényezők nem feltétlenül okoznak csípőficamot, de növelik a kockázatot.
Hogyan ismerhető fel?
Újszülöttkorban a szülők általában nem veszik észre a problémát, ezért kulcsfontosságú a szűrővizsgálat. Nagyobb csecsemőknél azonban már látható jelek hívhatják fel a figyelmet:
- Aszimmetrikus combredők.
- Az egyik láb rövidebbnek tűnhet.
- A baba nem tudja szabadon, egyformán terpeszteni a lábait.
- Súlyos, kezeletlen esetben később sántítás alakul ki, amikor a gyermek járni kezd.
A tünetek sokszor nagyon enyhék, ezért a diagnózis kizárólag szakorvosi vizsgálattal biztosítható.
Mit vizsgál az orvos?
Az ortopéd szakorvos többféle módszert alkalmazhat:
- Ortolani- és Barlow-próba: újszülöttnél az orvos óvatosan mozgatja a csípőt, és érzékeli, ha a combfej kiugrik vagy visszacsúszik a helyéről.
- Csípőultrahang (Graf-módszer): minden újszülöttnél kötelező 4–6 hetesen. Ez a vizsgálat teljesen fájdalommentes, sugárterheléssel nem jár, és pontos képet ad a csípő fejlődéséről.
- Képalkotó vizsgálatok: ritkán, nagyobb gyermekeknél röntgen is szükséges lehet.
A vizsgálatok célja annak eldöntése, hogy csupán enyhe diszplázia áll fenn, vagy valódi csípőficam.
Hogyan kezelhető?
A kezelés hatékonysága a korai felismerésen múlik.
- 0–6 hónapos korban: Pavlik-kengyel vagy más speciális eszköz tartja a lábat terpeszhelyzetben. Ebben a pozícióban a combfej a vápában marad, és segíti annak természetes kifejlődését.
- 6 hónapos kor felett: ha a konzervatív kezelés már nem elegendő, szükség esetén nyílt műtéti beavatkozás válhat szükségessé.
- Későn felismert esetek: a kezelés sokkal nehezebb, gyakran hosszadalmas, és előfordulhat, hogy maradandó mozgáskorlátozottság marad vissza.
A legtöbb gyermeknél azonban, ha időben felismerik a csípőficamot, a kezelés néhány hónapon belül eredményes.
Mit tehet a szülő?
A szülők szerepe kulcsfontosságú a megelőzésben és a kezelés sikerében:
- Vigyék el a gyermeket a kötelező csípőszűrésre – ez az egyik legfontosabb vizsgálat csecsemőkorban.
- Ha a kezelőorvos Pavlik-kengyelt ír elő, nagyon fontos, hogy a baba azt pontosan a javasolt ideig viselje.
- Kerülni kell a lábak szoros pólyázását, nyújtott helyzetbe kényszerítését.
- Előnyben kell részesíteni a csípőbarát hordozókat, amelyek biztosítják a természetes terpesztartást.
A szülői együttműködés nagymértékben javítja a gyógyulási esélyeket.
Prognózis
A korai felismerés és kezelés mellett a csípőficam az esetek döntő többségében teljesen gyógyítható. A gyermek egészséges csípőízülettel nőhet fel, és teljes életet élhet.
Későn felismert esetekben azonban tartós következmények alakulhatnak ki:
- sántítás,
- csípőízületi kopás (arthrosis),
- mozgáskorlátozottság,
- súlyosabb esetben akár protézis szükségessége már fiatal felnőttkorban.
Ezért kiemelten fontos a kötelező csípőszűrésen való részvétel, valamint az orvosi tanácsok pontos betartása.
Összefoglalás
A csípőficam az egyik leggyakoribb fejlődési eltérés újszülöttekben, de korai diagnózissal és kezeléssel szinte mindig teljes gyógyulás érhető el. A szülők feladata a rendszeres szűrővizsgálatok betartása, a szakmai javaslatok követése és a baba mozgásfejlődésének megfigyelése. Ha minden lépés időben megtörténik, a gyermek teljesen egészségesen fejlődhet, és a csípőficam hosszú távon nem hagy nyomot az életminőségében.