Ferdenyak (torticollis) – amit a szülőknek tudni érdemes
A ferde nyaktartás, közismert nevén ferdenyak, csecsemő- és kisdedkorban viszonylag gyakori eltérés: a fej az egyik váll felé billen, az áll pedig az ellenoldal felé fordul. Ennek hátterében többnyire az azonos oldali fejbiccentő izom (sternocleidomastoideus, SCM) rövidülése áll. A szakirodalom a ferdenyak előfordulását kb. fél százalék körülire teszi, de rendelői gyakorlatban ennél gyakoribbnak tűnhet. A jó hír: a legtöbb eset jól reagál korai, következetes gyógytornára.
Mi is az a ferde nyaktartás?
A ferdenyak definíció szerint az SCM egyoldali kontraktúrája, mely a fej billenését a rövidült izom felé, és ellenoldali rotációt okoz; gyakori a koponya enyhe aszimmetriája (deformációs plagiocephalia) is. Tapintható lehet egy „csomó”, ún. izompszeudotumor az izom disztális részén. A torticollis és a koponyaalak-változás kapcsolata jól ismert a gyermekgyógyászati irodalomban is.
Miért fordul elő gyermekkorban?
Régi elmélet volt a szülési trauma, de a mikroszkópos vizsgálatok és a mai szülészeti gyakorlat ezt nem támasztja alá. Valószínűbb, hogy a torticollis hátterében intrauterin tartáshoz társuló izom-ischémia és azt követő fibrózis áll („kompartment-szindróma” jellegű folyamat). Gyakori a társulás csípőfejletlenséggel és dongalábbal, ezért a ferdenyak felismerésekor a csípő és a láb vizsgálata is fontos.
Hogyan lehet felismerni?
A szülők többnyire azt látják, hogy a fej mindig azonos oldalra dől, a baba az ellenoldal felé néz, és nehezített a nyak fordítása. A torticollis gyakran panaszmentes, de hosszan fennállva másodlagos arcaszimmetriát és tartáshibát okozhat. Néha az SCM-ben kemény köteg tapintható; ha ilyen nincs, gondolni kell szemészeti (kényszertartást okozó) vagy hallásoldali okra is, mert ezek szintén vezethetnek „szokásos” ferde fejtartáshoz.
Mit vizsgál az orvos?
A ferdenyak döntően klinikai diagnózis. Az orvos felméri az aktív és passzív nyakmozgásokat, tapintja az SCM-t, és keresi a koponya/arc aszimmetriát. Képalkotás általában nem szükséges, kivéve atípusos esetben (nincs izomrövidülés, súlyos fájdalom, neurológiai jel), amikor ritka kórképek (pl. Klippel–Feil-szindróma, atlantoaxialis subluxatio/Grisel) vagy gerinctumor kizárása indokolt. Ocularis ok gyanúja esetén szemészeti vizsgálat javasolt.
Hogyan kezelhető?
Az ellátás alapja a konzervatív terápia: gyógytorna, otthoni nyújtások, pozicionálás és szülői edukáció. A protokollok napi több alkalommal, óvatosan végzett nyújtásokat javasolnak; a gyógytornász megtanítja a helyes fogásokat és a játék, hordozás, alvás alatti helyzetek optimalizálását. A korai, strukturált beavatkozás rövidebb kezelési idővel és jobb kimenetellel jár. Nagy sorozatok szerint a ferdenyak konzervatív kezelése >90%-ban jó mozgáspályát és esztétikai eredményt ad.
Ha 6–12 hónap következetes konzervatív kezelés mellett súlyos a kontraktúra és perzisztál a fejferdítés, műtét (általában distalis tenotomia a sternalis/clavicularis ínon, egyes esetekben Z-plasztika) mérlegelhető. A beavatkozást mindig hosszabb rehabilitáció követi, mert a heg hajlamos zsugorodni; ilyenkor ellenoldali billentést segítő gallér kiegészítésként szóba jöhet. Hefti ortrhopedic
Mit tehet a szülő otthon?
A ferdenyak javulását segíti a sok hason fekvés ébrenlétben („tummy time”), a tekintés ösztönzése a „nehezebb” irányba (játékok, etetés, ágy pozicionálása), és a hordozási helyzetek váltogatása. Ülőeszközökben, hordozókban célszerű kerülni a túl sok időt eltöltését, mert az rögzítheti a tartást és kedvez a koponya deformációnak; az otthoni alvásnál pedig a biztonságos alvás irányelvei elsődlegesek.
Prognózis
A ferdenyak prognózisa kedvező, ha a kezelést időben kezdik: csecsemőknél hónapok alatt rendeződhet a mozgástartomány és a fejtartás. Elhúzódó esetben másodlagos arcaszimmetria rögzülhet, ezért nem érdemes „kinövésre” várni. Műtét után is kulcsfontosságú a kitartó nyújtás és gyógytorna a visszahúzódó hegesedés ellensúlyozására.
Összefoglaló
A ferdenyak kimenetele döntően azon múlik, milyen korán és mennyire következetesen kezdődik a konzervatív ellátás. A legtöbb gyermeknél a ferdenyak nyújtásokkal, játékos pozicionálással és szülői edukációval jól kezelhető; a ferdenyak ritkán igényel műtétet, de ott is elengedhetetlen a rehabilitáció. Ha felmerül ferdenyak gyanúja, érdemes mielőbb gyermekortopédiai és gyógytornász konzultációt kérni, mert a ferdenyak korai felismerése lerövidíti a kezelést és jobb esztétikai/funcionális eredményt ad.
További hiteles szakmai források – Ferde nyaktartás (Congenital muscular torticollis)
Gyakori kérdések – Ferdenyak (torticollis) gyermekkorban
Mennyire gyakori a ferdenyak csecsemőknél?
A ferdenyak előfordulása a szakirodalom alapján kb. 0,5%, de a rendelői gyakorlatban ennél gyakoribbnak tűnhet. A jó hír, hogy korai és következetes gyógytornára a legtöbb eset jól reagál.
Mi áll a ferde nyaktartás hátterében?
Többnyire az azonos oldali fejbiccentő izom (SCM) rövidülése okozza, ami intrauterin tartásból, átmeneti izom-ischémiából és azt követő fibrózisból eredhet. Gyakran társul csípőfejletlenséggel vagy dongalábbal.
Milyen jelek utalnak ferdenyakra otthon?
A fej mindig azonos oldalra billen, az áll az ellenoldal felé néz, és nehezített a „problémás” irányba fordítás. Gyakori a koponya enyhe aszimmetriája (plagiocephalia); az SCM-ben néha tapintható „csomó”. Ha izomrövidülés nem igazolható, szemészeti/hallás eredet is szóba jön.
Hogyan kezelhető, és mikor merül fel műtét?
Az első vonal a konzervatív terápia: gyógytorna, otthoni nyújtások, pozicionálás és szülői edukáció. A korai, strukturált kezelés néhány hónap alatt rendezheti a mozgástartományt. Ha 6–12 hónap következetes terápia után is perzisztál a fejferdítés, felmerülhet műtét (pl. distalis tenotomia), amelyet rehabilitáció követ.