Laposfejűség (plagiocephalia) – amit a szülőknek és érdeklődőknek tudni érdemes
A laposfejűség az egyik leggyakoribb fejformabeli eltérés csecsemő- és kisdedkorban. A szülők sokszor ijedten veszik észre, hogy gyermekük feje nem szimmetrikus, egyik oldala laposabbnak tűnik, vagy a koponya hátsó része ellaposodott. Bár a legtöbb esetben a jelenség ártalmatlan és a növekedés során rendeződik, bizonyos esetekben odafigyelést és szakemberi kontrollt igényel. A gyermek fejformájának alakulása szoros összefüggésben van a fekvési szokásokkal, a nyaki izmok állapotával, valamint a csont- és agyfejlődéssel.
Mi is az a laposfejűség?
A csecsemő koponyacsontjai még rugalmasak, a varratok és kutacsok lehetővé teszik az agy gyors növekedését. A laposfejűség (plagiocephalia vagy brachycephalia) olyan állapot, amikor a fej hátsó vagy oldalsó része ellapul, és emiatt aszimmetria alakul ki. A deformitás lehet enyhe, alig észrevehető, de súlyosabb esetekben szembetűnő, és a fej szimmetriáját jelentősen befolyásolja. A leggyakoribb forma a pozicionális laposfejűség, amely a hosszan tartó háton fekvéshez kapcsolódik.
Miért fordul elő gyermekkorban?
- Élettani okok: A csecsemők koponyája puha és könnyen alakítható. Ha a baba sokat fekszik háton, a gravitáció hatására egy terület jobban lapulhat, ami laposfejűséget okoz.
- Nyaki izomrövidülés (torticollis): Ha a nyakizmok feszessége miatt a baba mindig ugyanabba az irányba fordítja a fejét, a koponya egyik oldala jobban ellapulhat.
- Szalaglazaság és kötőszöveti sajátosságok: Egyes csecsemők koponyája eleve rugalmasabb, ezért hajlamosabb a deformációra.
- Ikrek, szűk méhhelyzet: Méhen belüli tartási helyzet, ikerterhesség során a koponyára ható nyomás fokozhatja a laposfejűség kialakulását.
- Ritka okok: Fejlődési rendellenességek, például craniosynostosis (a koponyavarratok idő előtti elcsontosodása). Ilyenkor a fej deformitása nem csak esztétikai, hanem komolyabb kezelést igénylő eltérés.
Hogyan lehet felismerni?
A szülők gyakran veszik észre, hogy:
- a fej hátsó része lapos,
- a fülkagylók helyzete eltérő lehet (az egyik előrébb áll),
- felülnézetből a fej rombusz vagy trapéz alakú,
- súlyosabb laposfejűség esetén az arc is aszimmetrikusnak tűnhet.
Fontos, hogy a laposfejűséget megkülönböztessük a koponyavarratok korai záródásától. A gyermekorvos vagy gyermekortopéd vizsgálata során eldönti, hogy egyszerű pozicionális eltérésről van-e szó, vagy speciális kezelést igénylő állapotról.
Mit vizsgál az orvos?
A vizsgálat során a szakember a fejformát több irányból megtekinti, szükség esetén mérőeszközzel dokumentálja az eltérést. A mozgásvizsgálat során ellenőrzi a nyaki izmok állapotát is, hiszen a torticollis gyakran együtt jár a laposfejűség kialakulásával. Képalkotó vizsgálat (pl. ultrahang, ritkábban CT) csak akkor szükséges, ha felmerül a craniosynostosis gyanúja.
Hogyan kezelhető?
- Pozicionálás: A baba fejének rendszeres váltogatása alvás és játék közben. Hasra fektetés ébren, szülői felügyelettel erősíti a nyak- és hátizmokat, és csökkenti a laposfejűség kockázatát.
- Tornagyakorlatok: Ha nyaki izomrövidülés áll fenn, gyógytorna szükséges.
- Fejformáló sisak (helmet-terápia): Súlyos, nem javuló esetekben speciális ortézis javasolt, amely a növekedést kihasználva segíti a fej szimmetrikus formálódását. A kezelés több hónapig tarthat, és 4–12 hónapos kor között a leghatékonyabb.
- Műtét: Csak nagyon ritka, craniosynostosishoz társuló esetekben indokolt.
Mire figyeljen a szülő?
- Érdemes a babát különböző testhelyzetekben tartani, nem mindig ugyanarra az oldalra fektetni.
- Hasra fektetés játék közben naponta több alkalommal ajánlott.
- Ha a fejforma aszimmetriája romlik, vagy a gyermek mozgásában, fejlődésében elmaradás látható, mindenképpen szakorvoshoz kell fordulni.
- A szülőknek fontos tudniuk, hogy az enyhe esetekben általában magától rendeződik, és semmilyen káros következménnyel nem jár.
Prognózis
A legtöbb gyermeknél a laposfejűség a fejlődés során fokozatosan javul. Ahogy a baba mozgékonyabbá válik, ülni, majd járni kezd, a fej állandó háton fekvése megszűnik, és a deformitás csökken. Súlyosabb esetekben fejformáló sisak és gyógytorna segíthet a teljes korrekcióban. Hosszú távon a pozicionális laposfejűség nem okoz idegrendszeri vagy fejlődési problémát, de esztétikai eltérést hagyhat maga után. A korai felismerés és a megfelelő tanácsadás biztosítja, hogy a gyermek feje szimmetrikusan fejlődjön.
Összegzés
A laposfejűség gyakori, többnyire jóindulatú eltérés csecsemőkorban. A szülők számára a legfontosabb a megfigyelés, a változatos testhelyzetek biztosítása és a mozgás ösztönzése. A legtöbb esetben a jelenség magától javul, ritkán igényel orvosi beavatkozást. A megfelelő információ és a nyugodt hozzáállás segít abban, hogy a szülők ne aggódjanak túlzottan, hanem támogassák gyermekük természetes fejlődését.
További hiteles szakmai források
Gyakori kérdések – Laposfejűség (plagiocephalia, brachycephalia)
Mikor tekinthető ártalmatlannak a laposfejűség?
Enyhe, pozicionális laposodás csecsemőknél gyakori, és a mozgás gyarapodásával (átfordulás, ülés, kúszás) többnyire fokozatosan javul. Ha a baba jól fejlődik, nincs fájdalom, neurológiai tünet vagy koponyavarrat-probléma gyanúja, általában megfigyelés és otthoni pozicionálás elegendő.
Mikor forduljak orvoshoz laposfejűség miatt?
Ha az aszimmetria romlik vagy 2–3 hónap alatt nem javul, ha mindig ugyanarra az oldalra fordítja a fejét (torticollis gyanú), arc-/fülaszimmetria alakul ki, abnormális koponyaalak észlelhető (craniosynostosis gyanú), vagy a fejkörfogat-/fejlődés eltérést mutat, javasolt gyermekorvosi/ortopédiai kontroll.
Mit tehetek otthon a javulásért?
Alkalmazzon váltott fekvési irányt (alvásnál a kiságy másik végébe tenni, etetésnél/hordozásnál oldalt váltani), biztosítson napi több rövid „tummy time” periódust ébrenlétben, ösztönözze a tekintést a kedvezőtlen oldallal ellentétes irányba (játék, fényforrás). Torticollis esetén hasznos a gyógytorna.
Szükség lehet-e fejformáló sisakra, és mikor hatásos?
Közepes–súlyos, pozicionálással és tornával nem javuló esetekben szóba jön. A sisakterápia a 4–12 hónapos életkorablakban a leghatékonyabb, mivel ekkor gyors a koponyanövekedés. A döntést minden esetben szakorvos hozza meg, egyéni mérés és követés mellett.
