Os tibiale externum – amit a szülőknek érdemes tudni

A gyermek lábfeje fejlődés közben sok „apró variációt” mutathat, amelyek többnyire ártalmatlanok. Ilyen gyakori, veleszületett variáns a os tibiale externum, vagyis a járulékos sajkacsont (accessory navicular). Sokszor csak véletlen lelet, de bizonyos életkorban és terhelésnél fájdalmat, duzzanatot, cipőnyomást is okozhat – ezért érdemes megérteni, mikor kell vele foglalkozni.

A szülők általában akkor figyelnek fel rá, amikor a belső lábszélen (a boltozat tájékán) egy kis csontos „púp” látszik, a gyermek pedig sportolás után panaszkodik, vagy egyes cipőkben nyomásérzékeny lesz. Fontos tudni, hogy a os tibiale externum önmagában nem „betegség”, hanem anatómiai eltérés, amely csak akkor igényel kezelést, ha tüneteket okoz.

Mi az a os tibiale externum?

A sajkacsont (os naviculare) a láb középső részén, belül helyezkedik el, és fontos szerepe van a boltozat megtámasztásában. Os tibiale externum esetén a sajkacsont belső oldalán egy plusz csontos képlet (járulékos csontmag/csont) található. A lábban az ilyen járulékos csontok meglepően gyakoriak, és közülük az os tibiale externum az egyik leggyakoribb variáns.

A szakirodalom a járulékos sajkacsontot több típusba sorolja. Gyermekeknél különösen a „II-es típus” lehet hajlamosabb panaszt okozni, amikor a plusz csont porcosegyesüléssel (synchondrosissal) kapcsolódik a sajkacsonthoz. Ez a kapcsolat terhelésre irritálódhat, és fájdalom-forrássá válhat.

Os tibiale externum

Miért alakul ki, és mikor kezd gondot okozni?

A os tibiale externum veleszületett: a gyermek ezzel születik, csak nem mindig látszik vagy érezhető. Sok esetben serdülőkor körül (amikor nő a terhelés, sport, hosszabb séták, intenzívebb edzés) válik tünetessé. A panaszok gyakran összefüggnek azzal is, hogy a hátsó sípcsonti ín (posterior tibial tendon) tapadása a sajkacsont környékén van; ha a tapadási viszonyok megváltoznak, az ín és a csontos kiemelkedés körül könnyebben alakul ki irritáció.

Gyakori provokáló tényezők:

  • szűk, kemény kérgű cipő, amely „dörzsöli” a belső kiemelkedést,
  • hirtelen terhelésnövekedés (edzőtábor, új sport),
  • tartós állás/járás kemény talajon,
  • társuló, rugalmas lúdtalp (nem mindenkinél, de előfordulhat).

Hogyan lehet felismerni?

Fontos elkülöníteni a belső lábboltozatnál lévő kiemelkedést a nagylábujj tövénél látható „bütyöktől” (hallux valgus), mert a két eltérés helye és jelentése más. A járulékos sajkacsont inkább a láb középső részén, a belső boltozatnál tapintható, és gyakran cipőnyomásra érzékeny.

A legjellemzőbb tünetek:

  • fájdalom, nyomásérzékenység a belső lábboltozatnál,
  • pirosság, duzzanat a csontos kiemelkedés felett,
  • cipőviselési nehézség (bizonyos fazonokban rosszabb),
  • terhelésre fokozódó panasz, néha sántítás.

Sokszor a gyermek azt mondja: „itt nyom a cipő”, és egy konkrét pontot mutat a belső középlábnál. Os tibiale externum esetén ez a célzott, lokalizált fájdalom különösen jellemző.

Mit vizsgál az orvos?

A gyermekortopéd szakorvos megtekinti a láb tengelyét, a boltozatot, és kitapintja a nyomásérzékeny területet. Gyakori, hogy a fájdalom provokálható, amikor a gyermek ellenállással „befelé fordítja” a lábát (inverzió), mert ilyenkor a hátsó sípcsonti ín feszül.

Az orvos általában mindkét lábat megvizsgálja, mert a járulékos csont gyakran kétoldali, és a panaszok hátterében néha a terhelési minta (például rugalmas boltozatsüllyedés) is szerepet játszik.

A diagnózist legtöbbször egy egyszerű röntgenfelvétel (láb AP/oldal) megerősíti: láthatóvá válik a plusz csontos képlet, és elkülöníthető más problémáktól. Bizonytalan esetben vagy tartós panaszoknál MR-vizsgálat is szóba jöhet, főleg ha a porcosegyesülés körüli gyulladás/ödéma kérdése merül fel.

Hogyan kezelhető?

Ha a os tibiale externum nem okoz panaszt, általában nincs teendő – megfigyelés és a panaszok megelőzése a cél. Tünetek esetén a kezelés első lépése szinte mindig konzervatív (nem műtéti).

  1. Terheléscsökkentés és gyulladáscsökkentés
    Rövid ideig érdemes visszavenni a sportból, jegelni a területet, és az orvos javaslata szerint alkalmazni gyulladáscsökkentőt.
  2. Cipőválasztás
    A belső oldalon puhább, szélesebb cipő, megfelelő sarok- és boltozattámasz sokat számít. Kerülendők a kemény, szűk szárú cipők, amelyek közvetlenül nyomják a kiemelkedést.
  3. Ortopéd betét / boltozattámasz
    Egyénre szabott betét csökkentheti a belső oldali túlterhelést, főleg ha rugalmas lúdtalp is jelen van. Ugyanakkor előfordul, hogy kifejezett, pontszerű belső fájdalomnál a betét önmagában nem hoz nagy javulást – ilyenkor más konzervatív elemek (cipőcsere, rögzítés, torna) is szükségesek.
  4. Rövid idejű rögzítés
    Makacsabb fellángolásnál pár hét rögzítés (bokarögzítő, walker csizma vagy gipsz) „lenyugtathatja” az irritált területet.
  5. Gyógytorna
    Célja a láb és a boka izmainak erősítése, a terhelés kontrollja, és a hátsó sípcsonti ín tehermentesítése. A gyógytornász segíthet abban is, hogy a gyermek visszatérjen sporthoz fokozatosan.

Mikor jön szóba műtét?

Műtétet akkor mérlegelnek, ha a os tibiale externum tartósan fájdalmas, a konzervatív kezelés (cipő, betét, rögzítés, gyógytorna) több hónap alatt sem hoz elfogadható javulást, vagy a panaszok visszatérően akadályozzák a mindennapokat. A leggyakoribb műtéti megoldás a járulékos csont eltávolítása, és a hátsó sípcsonti ín tapadásának stabil kezelése (szükség szerint rögzítése a sajkacsonthoz). Bizonyos esetekben – például jelentősebb boltozati/tengelyeltérésnél – kiegészítő beavatkozás is felmerülhet.

Mikor forduljon orvoshoz?

Érdemes vizsgálatot kérni, ha:

  • a belső lábszélen visszatérő duzzanat/kipirosodás jelentkezik,
  • a gyermek sántít, vagy a sportot kerülni kezdi,
  • a panaszok 2–3 hétnél tovább fennállnak,
  • a cipőválasztás és pihentetés mellett is visszatér a fájdalom.

Prognózis

A gyermekek nagy részénél a os tibiale externum tünetmentes marad, vagy konzervatív kezeléssel jól uralható. Ha mégis műtétre van szükség, a cél a fájdalom megszüntetése és a stabil terhelhetőség visszaállítása; megfelelő indikációval a hosszú távú eredmények általában jók.

Gyakori kérdések – Os tibiale externum

Normális, ha látszik egy „csontpúp” a belső lábboltozatnál?

Igen, előfordulhat, hogy az os tibiale externum miatt a belső oldalon jobban látszik vagy tapintható egy kiemelkedés. Ha nem fáj és nem dörzsöli a cipő, gyakran nincs teendő.

Mitől fájhat be a járulékos sajkacsont?

Leggyakrabban cipőnyomás, terhelésnövekedés (sport, sok gyaloglás), vagy a környező inak/ízületi rész irritációja miatt. A fájdalom tipikusan mozgásra rosszabb.

Milyen cipőt érdemes választani os tibiale externum esetén?

Olyat, ami belül nem nyom: szélesebb, puhább kérgű, megfelelően párnázott cipő sokszor jelentősen csökkenti a panaszokat. A kemény, szűk szárú cipők gyakran rontanak.

Segít-e a talpbetét?

Sok gyermeknél igen, főleg ha a terhelés belső oldalon túl nagy vagy rugalmas lúdtalp is társul. Fontos, hogy a betét ne éppen a fájdalmas kiemelkedést nyomja, ezért érdemes szakorvosi/ortopédiai javaslat alapján választani.

Mikor merül fel a műtét?

Ha az os tibiale externum hónapok óta visszatérően fáj, a sportot és a mindennapokat korlátozza, és a cipőcsere–pihentetés–rögzítés–gyógytorna/betét mellett sem javul megfelelően, akkor a műtét lehetősége is szóba kerülhet.

Jobb lábnyom Bal lábnyom Jobb lábnyom Bal lábnyom Jobb lábnyom Bal lábnyom Jobb lábnyom Bal lábnyom Jobb lábnyom
wpChatIcon
Scroll to Top