Sántítás gyermekkorban – okok, felismerés és teendők
A sántítás az egyik leggyakoribb ok, ami miatt a szülők ortopéd szakorvoshoz fordulnak. Normális járás során a mozgások szimmetrikusak, harmonikusak és gazdaságosak. Ha azonban a gyermek járásában bármilyen aszimmetria jelenik meg, az mindig kóros folyamatra utalhat. A sántítás nem betegség önmagában, hanem tünet, amely mögött számos eltérő ok húzódhat meg – az egyszerű növekedési panaszoktól kezdve egészen a súlyos ortopédiai vagy gyulladásos kórképekig.
Mi is az a sántítás?
A sántítás olyan járászavar, amikor a gyermek egyik lábát nem terheli megfelelően, vagy mozgása eltér a normálistól. Ennek oka lehet fájdalom, izomgyengeség, ízületi merevség, deformitás, idegrendszeri eltérés vagy akár végtaghossz-különbség. A járáskép megváltozása lehet hirtelen jelentkező (akut), de kialakulhat fokozatosan, hónapok alatt is. A szülők számára sokszor az első jel, hogy a gyermek „furcsán jár”, kíméli az egyik lábát, esetleg játék közben hamarabb elfárad.
Gyakori okok életkor szerint
- Kisgyermekkorban (1–6 év) gyakori a csípő átmeneti gyulladása (transiens synovitis), ami többnyire vírusfertőzés után jelentkezik. Szintén ebben a korban fordulhat elő a Perthes-kór, amikor a combfej vérellátási zavara miatt a csípő fájdalmassá válik. A sarokfájdalom miatt kialakuló járás változásának hátterében calcanealis apophysitis (Sever-kór) állhat.
- Iskoláskorban (6–10 év) a Legg-Calvé-Perthes-betegség mellett a veleszületett vagy szerzett végtaghossz-különbségek okoznak eltérő járást.
- Serdülőknél (10 év felett) gyakori a térd, csípő vagy boka sportsérülése, a Schlatter-Osgood betegség (sípcsonti apophysitis), valamint a gyulladásos ízületi betegségek (juvenilis idiopathiás arthritis).
Hogyan ismerhető fel a sántítás?
A szülők számára a legfeltűnőbb jel a gyermek járásának megváltozása. A sántítás lehet:
- Antalgias járás: a fájdalom miatt a gyermek gyorsan átlép az érintett végtagon, hogy minél kevésbé terhelje.
- Trendelenburg járás: csípőizom-gyengeség esetén a medence járás közben félrebillen.
- Paralytikus : idegrendszeri eltérés (pl. agyi bénulás) miatt alakul ki.
- Rövid végtag miatti: a gyermek egyik lába rövidebb, ezért minden lépésnél bólintó járás jelenik meg.
Fontos figyelmeztető jel, ha a tünet hirtelen lép fel, lázzal, duzzanattal vagy nagy fájdalommal társul – ilyenkor sürgősen orvoshoz kell fordulni.
Mit vizsgál az orvos?
A gyermekortopéd szakorvos először megfigyeli a járást: cipő nélkül, mezítláb, sarok- és lábujjhegyen járás közben is. Ezután megvizsgálja az ízületek mozgásterjedelmét, az izmok erejét, valamint ellenőrzi, hogy van-e végtaghossz-különbség. Sok esetben a sántítás okának tisztázásához képalkotó vizsgálat szükséges: röntgen, ultrahang, esetleg MRI. Vérvizsgálat is indokolt lehet gyulladás gyanúja esetén.
Hogyan kezelhető?
A kezelés mindig az alapbetegségtől függ:
- Átmeneti csípőízületi gyulladás: pihenés, fájdalomcsillapító, néhány nap alatt javul.
- Perthes-kór: ortopédiai gondozás, mozgásterápia, súlyosabb esetben műtét.
- Sever-kór: sarok tehermentesítése, gyógytorna, megfelelő cipő vagy betét.
- Juvenilis idiopathiás arthritis: reumatológiai kezelés, gyógyszeres terápia.
- Végtaghossz-különbség: sarokemelő betét, ritkán műtéti korrekció.
Az eltérő járás nem mindig igényel kezelést, de minden esetben érdemes szakembernek megmutatni, mert a háttérben álló betegség felismerése kulcsfontosságú.
Mire figyeljen a szülő?
- Ha a gyermek járásképe változik, és panaszkodik fájdalomra, duzzanat is jelentkezik, vagy lázas, azonnal orvoshoz kell fordulni.
- Ha a tünet tartósan fennáll, akkor is szükséges kivizsgálás, még akkor is, ha a gyermek nem panaszkodik.
- Figyelni kell a cipő kopására: az egyoldalú elhasználódás járáshibára utalhat.
- A rendszeres mozgás, sport, mezítlábas járás természetes módon erősíti a láb izmait és javítja a testtartást.
Prognózis
A legtöbb esetben a sántítás átmeneti, és megfelelő kezeléssel teljes gyógyulás várható. A szülők szerepe a megfigyelés, a korai felismerés és az orvosi tanács követése. A sántító gyermek nem feltétlenül beteg súlyosan, de a tünetet soha nem szabad félvállról venni, mert a korai diagnózis segít megelőzni a maradandó károsodást.
További hiteles szakmai források
Gyakori kérdések
Mit jelent a sántítás gyermekkorban?
A sántítás nem önálló betegség, hanem járászavar, amikor a gyermek egyik lábát nem terheli megfelelően. Oka lehet fájdalom, izomgyengeség, ízületi merevség, deformitás vagy végtaghossz-különbség.
Mikor kell orvoshoz fordulni sántítás miatt?
Ha a járásnak a megváltozása hirtelen jelentkezik, lázzal, duzzanattal vagy erős fájdalommal társul, azonnali orvosi vizsgálat szükséges. Ha tartósan fennáll, vagy a járás fokozatosan romlik, szintén javasolt ortopédiai kivizsgálás.
Milyen okai lehetnek a sántításnak?
A járáskép változásnak a hátterében életkortól függően több kórkép állhat: kisgyermekkorban gyakori a csípő átmeneti gyulladása, iskoláskorban a Perthes-kór vagy végtaghossz-különbség, serdülőknél sportsérülések, Osgood–Schlatter vagy gyulladásos ízületi betegségek.
Kezelhető-e a sántítás?
A kezelés mindig az alapbetegségtől függ. Az átmeneti csípőízületi gyulladás pihenéssel gyógyul, a Perthes-kór ortopédiai gondozást igényel, a Sever-kór tehermentesítéssel és gyógytornával javítható. Végtaghossz-különbség esetén betét vagy műtét is szóba jöhet.