Veleszületett lábujjdeformitások babáknál – mikor ártalmatlan, mikor nem?
Sok szülő megijed, amikor azt látja, hogy a baba egyik lábujja „ráhajlik” a másikra, esetleg alábújik, vagy a kislábujj mintha kissé befelé fordulna. Ezek a jelenségek a legtöbbször veleszületett lábujjdeformitás körébe tartoznak, és csecsemőkorban gyakran egyszerűen a magzati testhelyzet, illetve a lágyrészek átmeneti feszessége áll a háttérben.
A jó hír, hogy az esetek jelentős részében a veleszületett lábujjdeformitás enyhe, rugalmas, és a növekedéssel, mozgásfejlődéssel fokozatosan javul. Fontos ugyanakkor, hogy a szülők értsék, melyik forma számít tipikusan „jóindulatúnak”, és mikor indokolt gyermekortopédiai vizsgálat.
Milyen formák léteznek?
Csecsemőknél három, a gyakorlatban leggyakrabban előforduló típus kerül elő:
1) Átfedő (föléhajló) lábujj – „overlapping/overriding toe”
Ilyenkor az érintett ujj ráfekszik a szomszédos ujjra (dorsalisan fölé kerül). Klasszikusan az 5. ujj érintett (kislábujj), amit sokan „átfedő kislábujjként” írnak le. Ez a veleszületett lábujjdeformitás gyakran pozicionális és jól nyújtható.
2) Alábújó lábujj – „underlapping toe”
Ennél a formánál az ujj bebújik a szomszédos ujj alá (plantarisan alá kerül). Sokszor a 3–4. ujj érintett, és együtt járhat enyhe „behúzódással” is. Többnyire rugalmas veleszületett lábujjdeformitás, ami megfelelő megfigyeléssel szépen alakulhat.
3) „Göndör” lábujj – congenital curly toe
Itt az ujj gyakran hajlított (PIP/DIP flexió), kissé befelé fordulhat (varus/rotáció), és emiatt tűnhet „göndörnek”. A curly toe jelenség sokszor együtt jár az alábújó mintázattal, és szintén a veleszületett lábujjdeformitás gyakori, többnyire jóindulatú formája.
Ritkábban előfordulhat klinodaktilia (csontosabb jellegű, tartós oldalirányú görbület), illetve nagyobb korban megjelenő kalapács-/karomujj mintázat, de babáknál a fenti három a legtipikusabb.
Miért alakulhat ki?
A veleszületett lábujjdeformitás hátterében leggyakrabban:
- magzati kényszertartás (szűkebb méhen belüli hely, összenyomódás),
- enyhe izom-ín aránytalanság vagy feszesség,
- öröklött hajlam / kötőszöveti adottság
áll. Sokszor nem „betegség”, inkább fejlődési variáció, ami a baba növekedésével és mozgásával kedvezően változik.
Hogyan ismerheti fel otthon?
A szülők általában azt látják, hogy az egyik ujj:
- a másikra ráfekszik (átfedő),
- alábújik (alábújó),
- vagy „behajlítva” áll és kissé elfordul (göndör).
Érdemes megfigyelni azt is, hogy a lábujj passzívan finoman korrigálható-e (óvatosan, erőltetés nélkül). A rugalmas, könnyen korrigálható forma általában megnyugtatóbb.
Mikor javasolt orvoshoz fordulni?
Bár a legtöbb veleszületett lábujjdeformitás ártalmatlan, vizsgálat indokolt, ha:
- az eltérés merev, alig vagy nem korrigálható,
- a bőrön nyomási jel, kidörzsölődés, sebesedés jelenik meg,
- a lábujj látványosan romlik,
- a baba lábán más eltérés is feltűnik (pl. tartósan kóros lábtartás),
- később cipőviselésnél visszatérő pirosság, fájdalom jelentkezik.
Mit néz meg a gyermekortopéd?
A vizsgálat során az orvos általában:
- megítéli, hogy a veleszületett lábujjdeformitás rugalmas vagy fix,
- ellenőrzi a lábfej tengelyét, mozgásait,
- megnézi, van-e társuló eltérés,
- szükség esetén fotó-/kontroll alapú követést javasol.
Képalkotás babáknál ritkán kell; a döntő többnyire a fizikális vizsgálat és a korrigálhatóság.
Mit lehet tenni, és mi a kilátás?
Enyhe, rugalmas veleszületett lábujjdeformitás esetén sokszor elég:
- megfigyelés,
- napi pár perces kíméletes nyújtás/pozicionálás (az orvos által megmutatva),
- esetenként taping/szilikon távtartó javaslat (csak szakmai útmutatással).
Műtéti megoldás babáknál nagyon ritka, inkább akkor merül fel később, ha a deformitás fix marad, panaszt okoz, és konzervatív módszerrel nem javítható. A prognózis a legtöbb esetben jó: a veleszületett lábujjdeformitás gyakran csökken, ahogy a gyermek áll, jár, mozog, és a lágyrészek „engednek”.
További hiteles szakmai források – Overlapping toe / Congenital curly toe
Gyakori kérdések – Veleszületett lábujjdeformitás babáknál
Veszélyes a veleszületett lábujjdeformitás babáknál?
A legtöbbször nem. Enyhe, rugalmas eltérés gyakran ártalmatlan és javulhat a fejlődéssel.
Szabad otthon „visszahúzni” a lábujjat?
Finoman, fájdalom és erőltetés nélkül csak akkor, ha az orvos megmutatta a helyes technikát. Erős „kimozgatás” nem javasolt.
Mikor kell mindenképp vizsgálat?
Ha az eltérés merev, romlik, bőrirritációt okoz, vagy később cipőben panaszt ad. Ilyenkor a veleszületett lábujjdeformitás típusa és súlyossága tisztázandó.
A taping segíthet?
Bizonyos rugalmas formáknál igen, de nem mindenkinek és nem mindegy hogyan. Célszerű szakembertől kérni beállítást.
Kinőheti a gyermek?
Sok esetben igen. A veleszületett lábujjdeformitás gyakran enyhül a növekedéssel és mozgásfejlődéssel, különösen, ha rugalmas.
Összefoglaló