Csípőszűrés – amit a szülőknek érdemes tudni

Az ultrahangos vizsgálat egyik nagy előnye, hogy már néhány hetes korban megbízható képet ad, ellentétben a röntgennel, amely csak későbbi életkorban alkalmas a csontos struktúrák pontos értékelésére. Ezért világszerte elterjedt gyakorlat, hogy a csecsemők szűrését elsősorban ultrahanggal végzik.

Miért van szükség csípőszűrésre?

A csípőficam vagy csípődiszplázia kezdetben sokszor semmilyen feltűnő tünetet nem okoz, a szülők nem veszik észre. A baba látszólag normálisan mozgatja a lábait, nem jelez fájdalmat, ezért a probléma csak célzott vizsgálattal derül ki.

Kezelés nélkül a nem megfelelően formálódó csípőízületet a test súlya rossz irányban terheli:

• a gyermek később kezdhet járni,
• sántítás, bizonytalan járás alakulhat ki,
• felnőttkorban már fiatalon csípőkopás, tartós fájdalom, mozgásbeszűkülés jelentkezhet,
• sok esetben csípőprotézisre lehet szükség.

A rendszeres csípővizsgálat célja, hogy ezeket a késői következményeket megelőzzük, és biztosítsuk a baba mozgásszervi fejlődését. A csípőszűrés része annak a komplex szűrőrendszernek, amelynek köszönhetően ma jóval kevesebb a későn felismert csípőficam, mint korábban.

Mikor végzik a csípőszűrést?

Magyarországon a csípőszűrés több lépcsőből áll, és a gyermekgondozási rendszer részeként zajlik.

• Újszülött osztály: már a kórházban is megvizsgálják a baba csípőjét fizikális vizsgálattal. Ekkor még általában nincs ultrahang, de a durvább eltérésekre fény derülhet.
• 4–6 hetes korban: ekkor kerül sor az első célzott, ultrahangos csípőszűrésre. Ez az egyik legfontosabb időpont, mert már jól értékelhető a csípő érettsége, de a kezelés még rendkívül hatékonyan, kíméletes eszközökkel elindítható.
• 3 hónapos kor körül: ha az első vizsgálat során éretlen csípőt vagy bizonytalan leletet találnak, gyakran kontroll ultrahangot javasolnak ennél az életkornál.
• 6 hónapos kor körül: bizonyos esetekben, főleg ha korábban eltérést találtak vagy rizikótényezők állnak fenn, újabb csípőszűrés, illetve fizikális ellenőrzés történhet.

A szűrés ütemezését befolyásolja, hogy a gyermek tartozik-e kockázati csoportba. Fokozott figyelmet igényel például:

• farfekvéses szülés,
• ikerterhesség,
• kevés magzatvíz a várandósság alatt,
• csípőficam előfordulása a családban,
• látható eltérés a lábtartásban vagy a combredőkben.

Ilyen esetekben a vizsgálat gyakrabban ismételt, szorosabb kontrollt jelenthet.

Hogyan zajlik a csípőszűrés?

A csípőszűrés általában nyugodt környezetben történik, ahol a szülők végig a baba mellett maradhatnak. A vizsgálat menete röviden:

1. Rövid kikérdezés:
   Az orvos rákérdez a terhesség és a szülés körülményeire, a családi előzményekre (volt-e csípőficam a szülők vagy testvérek között), és esetleges korábbi leletekre.
2. Fizikális vizsgálat:
   A baba többnyire hanyatt fekszik. Az orvos megtapintja, mozgatja a csípőket, ellenőrzi a terpeszthetőséget, a lábhossz-szimmetriát, a comb- és farredők elhelyezkedését. Bizonyos speciális tesztekkel azt is vizsgálja, hogy a combfej mennyire stabilan ül a vápában.
3. Ultrahangvizsgálat:
   A csípőszűrés ultrahangos része általában oldalfekvésben történik. A baba csípője alá kis párnát vagy támaszt helyeznek, majd az orvos zselét ken a vizsgálandó területre, és az ultrahangfejjel több metszetben átvizsgálja mindkét csípőt. A vizsgálat mindössze néhány percig tart.
4. Lelet és megbeszélés:
   A vizsgáló orvos a végén értékeli a látottakat, elkészíti az ultrahang-leletet, majd elmagyarázza, mit jelent az eredmény, szükséges-e kontroll, illetve van-e teendő (például széles pelenkázás, csípőbarát hordozás, rögzítő eszköz).

A vizsgálat nem igényel különleges előkészületet: jó, ha a baba nincs éhes, és a szűrés előtt közvetlenül pelenkát cserélnek rajta, de ezen túl nincs speciális feltétel.

Hogyan értékelik az ultrahang eredményét? – A Graf-féle osztályozás

Az ultrahangszűrés során készült felvételeket legtöbbször a Graf-féle osztályozás szerint értékelik. Ez egy nemzetközileg elfogadott, jól standardizált rendszer, amely a csípő vápa és a combfej helyzetének mérésén alapul.

A legfontosabb típusok:

• Graf I. típus:
  Teljesen normális csípő. A vápa kellően mély, a combcsont feje stabilan illeszkedik, a csontosodás életkornak megfelelő. Ilyenkor a vizsgálat eredménye megnyugtató, nincs szükség kezelésre.
• Graf II. típus:
  Éretlen csípő. Az ultrahang azt mutatja, hogy a vápa valamivel laposabb, a csontosodás kicsit elmaradott, de a combfej még a vápában helyezkedik el. Ilyenkor kontrollt, ismételt ultrahangvizsgálatot igényel, illetve javasolt a csípőbarát hordozás, széles pelenkázás. A legtöbb II-es típus idővel, megfelelő gondozás mellett beérik.
• Graf III. típus:
  Kifejezett csípődiszplázia. A vápa sekély, a combfej már részben kicsúszott a vápából vagy instabil helyzetben van. Az ultrahangosszűrés ilyen esetben egyértelműen jelzi a kezelési szükségességet. A baba ilyenkor általában speciális abdukciós (terpesz) eszközt, például Pavlik-kengyelt vagy sínt kap.
• Graf IV. típus:
  Súlyos csípőficam. A combfej teljesen kikerült a vápából, nincs stabil kapcsolat a kettő között. Ilyenkor a csípőszűrés sürgős, intenzív kezelést indokol, különben maradandó károsodás, járászavar alakulhat ki.

A Graf-rendszer előnye, hogy a vizsgálat eredménye objektív, számszerűsíthető, és jól összehasonlítható a későbbi kontrollokkal. Így pontosan követhető, hogy a csípő hogyan reagál a kezelésre, és mikor tekinthető teljesen rendezettnek.

Mi történik, ha eltérést találnak a csípőszűrés során?

Enyhébb eltérés, éretlen csípő esetén gyakran elég a rendszeres kontroll és a csípőbarát mindennapi gondozás (széles pelenkázás, megfelelő hordozás, szabad mozgás). A vizsgálat ilyenkor segít abban, hogy időben lássuk: az éretlen csípő valóban normál irányba fejlődik-e.

Kifejezettebb csípődiszplázia vagy instabil csípő esetén speciális eszközre lehet szükség:

• Pavlik-kengyel vagy más abdukciós rögzítő,
• bizonyos esetekben sín vagy gipszrögzítés.

Ezek az eszközök azt a célt szolgálják, hogy a baba csípője tartósan olyan helyzetben legyen, amelyben a combfej stabilan a vápában marad, és így a vápa a kívánt irányba tud átépülni.

A kezelés annál hatékonyabb, minél korábban indul. A csecsemőkori csípőszűrés egyik legnagyobb előnye éppen az, hogy lehetővé teszi a nagyon korai beavatkozást.

Mit tehet a szülő a csípőszűrés mellett?

A legfontosabb, hogy gyermeke részt vegyen minden javasolt csípőszűrés időpontján, és a kapott leleteket vigye magával a további vizsgálatokra. Emellett otthon is sokat tehet a csípő egészségéért:

• Figyelje a jeleket:
  Ha azt látja, hogy az egyik láb rövidebbnek tűnik, a combredők aszimmetrikusak, vagy a baba lábai nem terpeszthetők ugyanúgy, érdemes mielőbb gyermekorvossal, gyermekortopéd szakorvossal beszélni – akkor is, ha a korábbi csípőszűrés még megnyugtató volt.
• Kerülje a szoros pólyázást:
  A lábakat teljesen kinyújtó, szorosan összezáró pólyázás hosszú távon ronthatja a csípő fejlődését. Érdemes olyan pólya- vagy hálózsákmegoldást választani, amely a mellkast stabilan tartja, de a lábaknak elég helyet ad a mozgásra.
• Csípőbarát hordozás:
  Olyan hordozóeszközt válasszon, amelyben a baba lábai M alakot formáznak: a csípő és térd hajlított, a combok enyhe terpeszben vannak, és a térdhajlattól térdhajlatig alá vannak támasztva. Ez a testhelyzet támogatja a csípőfejlődést, és jól kiegészíti a csípőszűrés által feltárt állapot kezelését vagy utánkövetését.
• Engedje a szabad mozgást:
  A sok rugdalás, forgás, kúszás, mászás a legjobb „torna” a csípőnek. Érdemes minél több időt biztosítani a babának puha, biztonságos felületen, ahol szabadon mozoghat.

Prognózis – milyen eredményre számíthat?

A rendszeres, jól szervezett csípőszűrésnek köszönhetően ma Magyarországon a csípőficam döntő többségét már csecsemőkorban felismerik. A korán elkezdett kezelés mellett a babák nagy része teljesen egészséges csípővel nő fel, és később semmilyen mozgáskorlátozottsággal, fájdalommal nem kell számolni.

Még akkor is, ha a csípőszűrés eltérést mutat, a legtöbb esetben néhány hónapos, jól megtervezett kezelés elegendő. A hosszú távú kilátásokat alapvetően az határozza meg, hogy:

• milyen korán derül ki a probléma (minél hamarabb, annál jobb),
• mennyire következetesen sikerül betartani a kezelési és kontrollvizsgálati javaslatokat,
• a mindennapokban mennyire tudja alkalmazni a csípőbarát gondozás elveit.

Röviden összefoglalva

A csípőszűrés egy gyors, fájdalommentes, ultrahangon alapuló vizsgálat, amely óriási szerepet játszik gyermeke mozgásszervi egészségének megőrzésében. A csípőszűrés célja, hogy időben észrevegye a csípőfejlődési zavarokat, és lehetővé tegye a hatékony, kíméletes kezelést.

Ha kérdése merül fel a csípőszűrés eredményével, a lelettel vagy a javasolt kezeléssel kapcsolatban, érdemes bátran feltennie ezeket a gyermekortopéd szakorvosnak. Nincs „zavarba ejtő” kérdés – csak jól tájékozott, magabiztos szülők és egészségesen fejlődő gyermekek.

Ha szeretne még többet megtudni a csípőszűrés / csípőficam témájáról, az alábbi írásokat ajánljuk:

• Csípőultrahang babáknál: I/A, II/A, II/B – mit jelent a lelet?
Röviden bemutatjuk, mit jelentenek a különböző Graf-fokozatok, mikor tekinthető normálisnak az eredmény, és mikor indokolt a kontroll vagy kezelés.

• Csípőízületi ficam
Áttekintjük, hogyan alakul ki a veleszületett csípőficam, milyen jelek hívhatják fel rá a figyelmet, és milyen kezelési lehetőségek léteznek.

• Csípőszűrés
Összefoglaljuk, mikor esedékes a csípőszűrés, hogyan zajlik a vizsgálat lépésről lépésre, és miért olyan fontos a korai felismerés.

• Babahordozó
Gyakorlati tanácsokat adunk ahhoz, milyen babahordozó számít csípőbarátnak, hogyan pozicionáljuk benne a babát, és mire érdemes figyelni csípődiszplázia gyanúja vagy kezelése esetén.•

•Csípődiszplázia kezelése: Pavlik-kengyel, terpeszpelenka és egyéb megoldások
Részletesen bemutatjuk a leggyakrabban alkalmazott kezelési eszközöket, mikor melyik jön szóba, és mire számíthat a szülő a terápia során.

•Csípőbarát hordozás és pelenkázás babáknál
Mit jelent a csípőbarát hordozás és pelenkázás? Gyakorlati, biztonságos tanácsok.

Gyakori kérdések – Csípőízületi diszplázia (csípőficam)

Mennyire gyakori a csípőficam újszülötteknél?

A csípődiszplázia az egyik leggyakoribb fejlődési rendellenesség csecsemőknél. Magyarországon minden kisbaba kötelező csípőszűrésen vesz részt, hogy a problémát időben felismerjék és kezeljék.

Hogyan ismerheti fel a szülő a csípőficamot?

Újszülöttkorban a szülők többnyire nem veszik észre, de nagyobb babáknál aszimmetrikus combredők, korlátozott lábterpesztés vagy látszólag rövidebb láb hívhatja fel a figyelmet. A biztos diagnózist mindig szakorvosi vizsgálat adja.

Milyen vizsgálatokkal állapítható meg a csípődiszplázia?

Az ortopéd szakorvos fizikális vizsgálatokat végez (pl. Ortolani- és Barlow-próba), és minden újszülöttnél csípőultrahang kötelező 4–6 hetesen. Ritkán, nagyobb gyermeknél röntgen is szükséges lehet.

Milyen kezelési lehetőségek vannak csípőficam esetén?

0–6 hónapos korban a leggyakoribb a Pavlik-kengyel vagy más terpesztartó eszköz, amely segíti a csípő megfelelő fejlődését. Később, súlyosabb vagy későn felismert esetekben műtéti beavatkozás is szükséges lehet. A korai kezelés szinte mindig teljes gyógyulást eredményez.