Túlterheléses kórképek – amit a szülőknek érdemes tudni

A növekedésben lévő gyermekek mozgásszervrendszere különösen érzékeny a terhelésre. A sport, a sok mozgás rendkívül hasznos az egészséges fejlődés szempontjából, ugyanakkor bizonyos esetekben a túlzott igénybevétel vagy a gyors növekedés miatt fájdalmak és speciális betegségek jelenhetnek meg. Ezeket nevezzük túlterheléses kórképeknek, illetve ide tartoznak az úgynevezett osteochondrosisok, amelyek a csontok és porcok fejlődési zavarai.

Miért fordulnak elő?

  • A túlterheléses kórképek kialakulása több tényezőre vezethető vissza:
  • Gyors növekedés: gyermekkorban a csontok hirtelen nyúlnak, az izmok és inak azonban nem mindig tudnak ilyen gyorsan alkalmazkodni a változásokhoz. Ez feszülést, húzást okoz a tapadási pontokon.
  • Sportolás: az ismétlődő ugrások, futások, rúgások folyamatos mikrotraumát hoznak létre, amely túlterheli a csontok és porcok fejlődési zónáit.
  • Túl sok edzés: ha nincs elegendő pihenés két edzés között, a mikrosérülések nem gyógyulnak be, így fokozatosan gyulladásos panaszok alakulhatnak ki.
  • Genetikai hajlam és izomegyensúly-zavarok: egyes gyerekek veleszületetten hajlamosabbak lehetnek bizonyos túlterheléses kórképekre, például lúdtalp vagy feszes izomzat esetén.

Milyen betegségek tartoznak ide?

  • A túlterheléses kórképek közé több, jól ismert betegség sorolható, amelyek jellegzetes életkorban és sporttevékenység mellett jelentkeznek:
  • Osgood–Schlatter-kór: a sípcsont elülső felszínén, közvetlenül a térdkalács alatt alakul ki fájdalmas csontkinövés. Leggyakrabban futó-ugró sportokat űző serdülőknél fordul elő.
  • Sever-kór: a sarokcsont növekedési zónájának túlterhelése, amely sarokfájdalommal jár. Gyakori focizó gyermekeknél, különösen intenzív edzésidőszakban.
  • Scheuermann-betegség: a háti gerinc csigolyáinak fejlődési zavara, amely fokozott púpossághoz, testtartási problémákhoz és hátfájdalomhoz vezethet serdülőkorban.
  • Perthes-kór: a combfej csontosodási zavara, amely sántítást, csípőfájdalmat és mozgáskorlátozottságot okoz.
  • Általános túlterheléses panaszok: ide sorolható a sarok-, térd- vagy csípőtáji fájdalom is, amely különösebb betegség nélkül, a túlzott sportterhelés következtében alakul ki.
Túlterheléses kórképek

Hogyan lehet felismerni?

A szülők fontos szerepet játszanak a túlterheléses kórképek korai felismerésében. Az alábbi jelekre érdemes figyelni:

  • Tartós hátfájás, romló testtartás vagy fokozott púposság is figyelmeztető jel lehet.
  • A gyermek sport vagy mozgás után rendszeresen panaszkodik fájdalomra a térdben, sarokban, csípőben vagy a hátban.
  • A fájdalom miatt kimarad edzésről, vagy sántítani kezd.
  • Bizonyos pontok nyomásérzékenyek – például a térdkalács alatti csontdudor vagy a sarokcsont.

Mit vizsgál az orvos?

Az ortopéd szakorvos első lépésként fizikális vizsgálatot végez: kitapintja a fájdalmas területet, megvizsgálja az ízületi mozgástartományt és a testtartást. Szükség esetén képalkotó vizsgálatokra kerül sor:

  • Röntgen: kimutathatja a fejlődési zavart, a csont deformitását vagy a gyulladás jeleit.
  • Ultrahang: különösen hasznos az inak és lágyrészek állapotának megítélésében.

A vizsgálatok célja mindig az, hogy kizárják a súlyosabb okokat, például törést, fertőzést vagy gyulladásos betegséget.

Hogyan kezelhetők?

  • A túlterheléses kórképek kezelése több pilléren alapul, és minden esetben egyénre szabott:
  • Pihenés: a legfontosabb a fájdalmas terület tehermentesítése. Ez nem feltétlenül teljes edzésstopot jelent, de a terhelést mérsékelni kell.
  • Gyógytorna: nyújtó és erősítő gyakorlatok segítik az izmok és inak egyensúlyát, csökkentik a túlterhelést.
  • Jegelés, gyulladáscsökkentők: átmenetileg enyhíthetik a fájdalmat és a gyulladást.
  • Sarokemelő vagy betét: Sever-kór esetén segíthet a sarokcsont tehermentesítésében, így gyorsabb a gyógyulás.
  • Műtét: nagyon ritkán indokolt, elsősorban súlyos Scheuermann- vagy Perthes-eseteknél jön szóba.

Mit tehet a szülő?

  • A szülők támogatása kulcsfontosságú a túlterheléses kórképek kezelésében és megelőzésében:
  • Figyeljenek a gyermek jelzéseire – a rendszeresen visszatérő fájdalmat nem szabad egyszerűen „növekedési fájdalomnak” tekinteni.
  • Gondoskodjanak elegendő pihenésről az edzések között.
  • Biztosítsanak megfelelő sportcipőt, amely jó alátámasztást és csillapítást ad.
  • Segítsék a gyermeket abban, hogy rendszeresen elvégezze a gyógytorna-feladatokat.

Prognózis

A legtöbb túlterheléses kórkép jóindulatú és idővel kinőhető. Az Osgood–Schlatter- és Sever-kór serdülőkor végére szinte mindig megszűnik. A Scheuermann- és Perthes-betegség komolyabb lehet, de időben elkezdett kezeléssel jelentősen javítható az állapot. Megfelelő odafigyeléssel és szakmai irányítással a gyermekek teljes, aktív életet élhetnek, és a sportolásról sem kell lemondaniuk.

Scroll to Top